Leírás
A kötet, amit a kezünkben tartunk “megbotránkoztató”! (…) A szent és a profán találkozása botrányos. A Betlehemben megszületett, hússá lett Isten és a Jeruzsálemben keresztre feszített Isten botrányos, mert nem tudjuk összeegyeztetni Istenről alkotott elképzeléseinket a minket körülvevő földi valósággal. Ugyanilyen botrányos azonban a szentek világa is. akik ezt a bennünket megbotránkoztató Istent követté. (…) A XX. század szentjeinek életét viszont ijesztően pontosan ismerjük, életük történetében minden részlet egyre inkább kidomborítja emberségüket, szentségük pedig szinte hétköznapivá törpül. Vajon tudunk-e mit kezdeni a szentség ilyen konkrétságával?
Bátran ki kell mondani, hogy egy estélyi ruha vásárlása, az érzelmes becézgetés, a bevásárló lista, az örülten szeretett személyt ábrázoló fénykép csókolgatása, a szerelmet megvalló rózsák ajándékozása, a szerelmes vágyakozás a kedves után, a romantikus érzelmektől túlcsorduló imádság, a kedves arcvonásainak felfedezése a közös gyermekekben, a cumisüveg, a munkahelyi gondokkal küszködő házastárs vigasztalása, vagy bármi ehhez hasonló emberi megnyilvánulás, a házaspárok életszentségének szerves részét képezi, mert “az ember mint megtestesült szellem, azaz testben megnyilvánuló lélek és halhatatlan szellemmel áthatott test, a maga összetett voltában kapja a meghívást a szeretetre. A szertet az emberi testet is magában foglalja, s az részévé válik a szellemi szeretetnek” (Familiaris consortio 13.). A modern kor szentjei szembesítenek bennünket azzal az igazsággal, hogy a nagy jellem, és az erényes élet a hétköznapok egyszerűségéből sarjad ki, és növekszik hatalmassá, akárcsak az evangéliumi mustármag. (…) Kérlek ezért, kedves Olvasó, ne botránkozz meg e szent házasság emberi arcán, hanem lásd meg benne az isteni vonásokat. (…) Hiszem és remélem, hogy Gianna és Pietro egyszerű, “hétköznapi” tanúságtétele hozzásegíti a házasságra készülőket, és a már házasokat is az életszentség eléréséhez.
