Teréz, az aranyszázad asszonya, a sáncaival büszkélkedő Avila nemes városának leánya, mely város jelszava „Antes qeubrar que doblar” azaz: „ inkább összetörni, mint meghajolni”. Hasonlóan Amerika meghódítására indult fivéreihez, Teréz is a konkvisztádorok, a hódítók csapatához tartozik. De nem saját dicsőségét keresi, de még csak a spanyol királyét sem. A Terrae incognitae, az ismeretlen földek, ahol „kockáztatja életét”, a belső életet jelentik, ahol a kegyelem által elnyeri Isten dicsőségét. Új távlatokat hódít meg és rettenetes küzdelmeket folytat. De ezek a lelki csatározások vezetik el a bensőséges lelki élet, az istenkapcsolat új tájaira. Kopernikusz forradalma – ha lehet így mondani – abban áll, hogy egész létének középpontjába Jézus Krisztust helyezi. Teresa de Ahumada Jézusról nevezett Teréz lesz. Arra emlékeztet, hogy Jézus Krisztus Szent Embersége megkerülhetetlen a hiteles keresztény élethez. Ő az „igazi barát” (Ö 22,6) Teréz arra hív, kövessük őt ezeken az ösvényeken, menjünk A belső várkastély egyik lakásától a másikig, míg csak el nem érünk lényünk legmélyére, oda, ahol a Szentháromság lakozik, aki a „maga képére és hasonlatosságára” (Ter 1,26) alkotott meg minket.